Ritmikus gimnasztika
Napjaink egyik legnépszerűbb női sportága, a ritmikus gimnasztika. Gazdag, színes és sokrétű mozgásanyaga örömet és élményt jelent a sportoló és a néző számára egyaránt. Népszerűségét tovább fokozza az a tény, hogy a foglalkozásokat már igen fiatalon 4-5 éves korban el lehet kezdeni. Ebben az időszakban, a sportág alapját képező előkészítő mozgásokat szükséges oktatnunk.
A sokféle, változatos gimnasztikai gyakorlatok, a differenciáltan megválasztott, az egyes izomcsoportokra és az egész mozgatórendszerre ható nyújtó és erősítő mozgások, olyan alapkoordinációs és - kondicionális képességeket fejlesztenek, amelyek harmonikusan alakítják a fiatal szervezetet. Ezek a gyakorlatok elősegítik a mozgásérzékelés fejlesztését is. A mozgás által szerzett szubjektív és objektív információkkal a tanítvány jelzést kap a mozgás tér, idő és dinamikai összetevőiről.
A ritmikus sportgimnasztika foglalkozásain részt vevő tanítványok közül nem mindegyik válik e sportág versenyzőjévé, de az ott elsajátított alapmozgások később más sportágakban is jól felhasználhatók.
A sportág lényegéhez tartozik a szép, plasztikus mozgáskivitelezés. Így akarva-akaratlanul már gyermekkorban kifejlődik az igény a jó megjelenésre, a helyes testtartásra és a szép mozgásra.
Öt verseny kéziszer tartozik a sportághoz: kötél, karika, labda, buzogány és szalag. Igen magas szintű kézügyességet, koordinációs képességet és ritmusérzéket kíván e kéziszerek megfelelő technikáju alkalmazása a zenére végzett bonyolult koreográfiákban.
A sportág mozgásművészeti alapját a modern tánc irányzatok teremtették meg, melynek egyik jelentős képviselője Isadora Duncan a "modern táncművészet apostola" mely hatására hazánkban is fejlődésnek indult a mozdulatművészet. A modern tánc meghonosodása és kifejlődése Magyarországon az 1910-es évekre tehető. Három jelentős alakja Madzsar Józsefné Jászi Alice, Szentpál Olga és Dr. Dienes Valéria.
A 20-as években maradandó iskolát alapító Kállai Lilit és Berczik Sárát kell kiemelni. Berczik Sára munkássága jelentős volt a mozgásművészet sportággá fejlődésében is. 1949-ben a TF-en bevezették a művészi tornát, amelynek Berczik Sára lett a tanára, és továbbfejlesztője
A sportág kialakulása
A női szertorna és a ritmika először az 1928-as Amsterdami Olimpián kapott lehetőséget a bemutatkozásra, ahol nagy sikert arattak a női tornászok. Ettől kezdve a tornán belül 6. "szerként" az együttes kéziszer gyakorlat is szerepelt a versenykiírásban, szabadon választott kéziszerként. Az 1956-os Melbourne-i Olimpiáig az együttes kéziszer verseny ritmika néven a női torna részeként olimpiai versenyszám lett.
1956 - a Melbourne-i Olimpián 1. helyezett a magyar csapat szalag gyakorlattal /Tass Olga, Keleti Ágnes, Korondi Mária, Kertész Alíz, Bodó Andrea, Gulyás Károlyné a gyakorlat koreográfusa Berczik Sára/
1961 - a FIG új szakágként felveszi a sportágat tagjai közé
1967 - Koppenhága: az első Világbajnokság együttes kéziszer versenyben
1973 - Rotterdam VB - Patocska Mária egyéni összettben 5., karikával 3. helyezést ért el
1978 - Madrid: az első Európa-bajnokság megrendezése
1984 - a Los Angeles-i Olimpia sportágai között először szerepelnek önállóan a ritmikus sportgimnasztika egyéni versenyszámai
1988 - Helsinki EB - 3. helyezett a magyar csapat /tagjai - Beregi Barbara, Kondor Andrea, Gyenesei Anita, Pásztor Ildikó, Mersich Andrea, Dormány Ágnes
1988 - Seoul-i Olimpia - Sinkó Andrea egyéni összetettben 6. helyezést ért el.
1992. Stuttgart EB - 3. helyezett a magyar csapat /tagjai - Hermesz Anita, Kőfalvi Andrea, Kőfalvi Anita, Zémann Erika, Sipos Rita, Kálnai Petra
1993. Bukarest EB - szerenkénti 3. helyezett a magyar csapat /tagjai: Hermesz Anita, Kőfalvi Andrea, Kőfalvi Anita, Zémann Erika, Lastofka Bernadett, Haller Henrietta
1996 - az Atlantai Olimpián első ízben szerepel együttes kéziszer verseny a programban
2005 - több, mint 2000 versenyző vesz részt a Világbajnokságon és Világkupőán
Hazánkban 1954-ben alakult meg a Művészi Torna Bizottság. 1960-ig a Testnevelési Főiskolaadott otthont a versenyeknek, bemutatóknak. A TF-en megszervezték az edzőképzést, országszerte sok helyen sportági szakosztályok alakultak.
Az első Országos Bajnokságot 1960. márc. 13-án rendezték meg Budapesten, a Sportcsarnokban. Az első felnőtt bajnokságot Bánáthy Éva nyerte.
1963-ban a magyarok nemzetközi versenyre - Budapestre - hívták a külföldi delegációkat, melyen olyan nagy létszámban vettek részt a csapatok, hogy a nemzetközi szövetség utólagosan Világbajnokságnak nyilvánította.